Barion Pixel

Hogyan működik a memóriánk? 1. rész

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on pinterest

A rövid távú emlékezet

A tanulás feltétele és „következménye” is az emlékezés, az agy egyik legsajátosabb tulajdonsága. Memóriánkból vagyunk képesek előhívni és használni azokat az információkat, melyeket a tanulás során oda tároltunk el.

De hogyan is működik a memóriánk?

Az emlékezés szakaszai

Az emlékezés három szakaszra bontható fel.

Az elsőben, a kódolás szakaszában a tényeket elhelyezzük a memóriánkban. Ez történik akkor, mikor tanulunk.

A második szakasz a tárolás, amely során a tényeket a memóriánkban raktározzuk, megőrizzük.

A harmadik az előhívás szakasza, mikor a tényeket visszanyerjük az emlékezetből – például olyankor, mikor felelünk, vagy dolgozatot írunk.

Az emlékezeti tárak

A memóriánk nem egységes, három különböző rendszerből áll.  Ezek a rendszerek bár elkülönülnek, de működésük során kapcsolatba lépnek egymással.

A három rendszer a következő:

  • szenzoros emlékezet
  • rövid távú emlékezet
  • hosszú távú emlékezet

Szenzoros emlékezet

A tanulás szempontjából nincsen jelentősége, az érzékszervek által közvetített információkat tárol, de nagyon rövid ideig, és ezek az információk nem is tudatosulnak. Ennek a memóriánknak köszönhetjük például, hogy mikor észreveszünk az utcán egy pocsolyát, akkor kikerüljük.

Rövid távú emlékezet

Csak a figyelmünket felkeltő információk jutnak át a szenzoros memóriából a következő emlékezeti tárba. Ez a tár – ahol csak korlátozott ideig és behatárolt mennyiségű információt vagyunk képesek tárolnia rövid távú emlékezet, vagy más néven munkamemória.

Hosszú távú emlékezet

A hosszú távú emlékezet az információkat néhány perces időtartamtól csaknem élethosszúságú időtartamig képes tárolni.

A munkamemória működésének szakaszai

Kódolás

Amikor az információ a memóriába kerül, átíródik valamilyen kódba. Ha meg kell jegyezni például néhány állat képét, hogyan teszed ezt? Ha megőrzöd az ábrák képét a memóriádban – ez a vizuális kódolás. Ismételgetheted magadban a képek nevét – ez az akusztikus kód. Vagy jelentést adtál az egymás utáni képeknek, összefüggésbe hoztad őket – ezt hívjuk szemantikus (jelentés alapú) kódolásnak.

A kutatások arról tanúskodnak, hogy a munkamemória esetén az akusztikus kód – a folyamatos ismételgetés – az információ aktívan tartásának a legcélszerűbb módja.

Tárolás

Talán a legmeglepőbb tény a rövid távú emlékezettel kapcsolatban, hogy kapacitása nagyon korlátozott, átlagosan hét elem, esetleg kettővel több, vagy kevesebb (7 + 2). Vannak, akik mindössze öt tételt képesek megtartani, mások akár kilencet is. Furcsának tűnhet ilyen pontos számot ráhúzni az emberek összességére, mikor köztudott, hogy milyen nagymértékben különbözünk az emlékezeti képességek tekintetében. Ezek a különbségek azonban első sorban a hosszú távú emlékezetre vonatkoznak!

Ezt úgy képzelhetjük el, mintha 5-9 fiókja lenne a memóriánknak, amelyekbe mindig csak egyetlen tárgy helyezhető el. A kérdés az, hogy miképpen tudjuk az információkat „tömbösíteni” – azaz több elemből egyet gyártani, hogy az beférjen a fiókunkba. Így a rövid távú memória kapacitása pontosabban úgy írható le, hogy 7+2 tömb fér el benne.

Az itt leírt 16 elemből álló számsort hogyan tudnánk 4 tömbbé alakítani, hogy elférjen a rövid távú memóriánkban?

1 9 5 6 1 8 4 8 1 5 2 6 1 2 4 1

Ha észrevetted, hogy ez négy ismert évszám: 1956, 1848, 1526 és 1241 – akkor azonnal már csak négy tömböt kell megjegyezned!

Előhívás

A kísérletek azt mutatják, hogy minél több elemet tárol az ember a rövid távú memóriájában, annál lassabb a felidézés. Ha azt a feladatot kapod, hogy jegyezz meg 3 különböző számjegyet, és megkérdezik, hogy az adott szám szerepelt-e közöttük – ennek eldöntése rövidebb ideig tart, mint, ha ugyanezt a kísérletet 6 számjegy megjegyzése mellett végzik el.

Felejtés

A rövid távú memóriában az információk kb. 3-4 percig tarthatók meg, utána elhalványulnak. A másik módja a munkamemóriában tárolt információ felejtésének – a kiszorítás. Az előbbi fiókos példánál maradva, ha beteltek a fiókok, és mégis új információt szeretnénk „eltenni”, akkor ki kell valamit dobni a fiókban előzőleg benne levő dolgokból. Így az új információk kiszorítják a régieket.

A munkamemóriának nagy szerepe van a tanulás során. Erről következő cikkünkben olvashatsz.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Szólj hozzá!

A szerzőről

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.