Megtanulható? Szólások, közmondások a magyar felvételiben
Mindhárom évfolyam felvételi feladatlapja tartalmaz olyan feladatot, amelyben a szólások, közmondások ismeretéről, azok jelentéséről kell számot adni a felvételizőnek.
Ez a része a felvételinek mindig rettegett mumus, mert bármennyire is felkészült a tanuló a felvételi megírására, soha nem lehet biztos abban, hogy ezen a feladaton nem veszít-e jelentős mennyiségű pontot.
A folyamatos bírálat ellenére miért kerülnek be ezek a feladatok mégis a felvételi feladatsorokba?
Az érvelés szerint a központi írásbeli vizsgatesztek elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A megközelítés alapvetése, hogy a szólások, közmondások a nyelv szerves részét képezik, így azok ismerete, használata az anyanyelvi kompetencia elvárható, számonkérhető eleme.
Sajnos ebben az esetben is olyan elvárást fogalmaz meg a felvételi eljárás, amihez a megfelelő támogatást a gyermek nem kapja, kaphatja meg az oktatás során. Mint minden nyelvi kompetenciának (gazdag szókincs, nyelvi változatosság, jó szövegértés, szövegalkotás) alapja a folyamatos használat, gyakorlás, a mindennapi életbe való szerves beépülés.
Emiatt aztán a mai gyerekek számára a szólások, közmondások értelmezése komoly kihívást jelent, hiszen egyre kevésbé használjuk ezeket a nyelvi elemeket a mindennapi beszédünkben.
Fontos tény, hogy azok a gyerekek érnek el magas pontszámokat ezekben a feladatokban, ahol a szülők, nagyszülők a napi társalgás szerves részeként használják a szólásokat, közmondásokat.
Ha ez az elvárás, akkor tanuljuk meg a közmondásokat és a jelentésüket!
Kézenfekvő megoldás lenne, de ennek a kijelentésnek gyakorlati formába öntése komoly problémákba ütközik.
Rengeteg szólás és közmondás van a magyar nyelvben
Mivel nincsen olyan gyűjtemény, amely összeszedné azt a 100-200 szólást, közmondást, aminek az ismerete biztosan lefedi a felvételi követelményeket, nagyon könnyen el lehet veszni a bőség zavarában. A gyakran ajánlott O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című könyvében például több, mint 20 000 szólás és közmondás található. Persze lehet belőle válogatni ismertségük szerint – de ezt a szelektálást elsősorban a szülő által használt, ismert közmondások befolyásolják – így aztán a kiválasztás esetleges, és nem fedi le megbízhatóan a feladatokban felbukkanó példákat.
Jelentésük megtanulása szinte lehetetlen feladat
Ha sikerülne is kiválasztani pár száz – valószínűleg megjelenő – közmondást, ezek jelentésének megtanulása – talán érzékelhető – hatalmas feladat. Két út választható ebben: egyszerűen megpróbálja bemagolni a gyerek, illetve értő módon próbálja megtanulni. A magolás hátrányait és csapdáit itt nem is taglalnánk.
De mi van a másik lehetőséggel? Ezzel az a probléma, hogy szólásaink, közmondásaink nyelvi tartalma és a jelentése közötti összefüggés nagy változatosságot mutat.
- Vannak olyan közmondásaink, szólásaink, ahol nyelvi tartalma és jelentése között – kis asszociációs képességgel – logikus összefüggést lehet találni (Maga alatt vágja a fát.).
- De ott a csapda: sok közmondás jelentése csak távoli asszociációs kapcsolatban van nyelvi megfogalmazással (Borsot tör az orra alá.; Bottal üthetik a nyomát.).
- Sőt, van, ahol még ez az összefüggés sincs meg, egyszerűen ismerni kell a pontos jelentést (Láttam én már karón varjút!).
- Sok szólás, közmondás olyan fogalmakat tartalmaz, vagy olyan régi szokásokra utal, amiket még külön meg kellene tanulnia gyereknek, mert nem tartoznak az elsajátított fogalmai közé (Jó bornak nem kell cégér.; Sok bába közt elvész a gyermek.; Könnyű Katát táncba vinni.)
- Egész vicces helyzeteket okozhatnak a szóláshasonlatok hiányzó részeinek kiegészítése, mert a gyerekek ilyenkor a logika mentén találgatnak. Így születnek a “Szemtelen, mint a piaci …” …kofa, vásárló, patkány, egér, macska megoldások.
A szólások, közmondások jelentésének megtanulásának csak néhány – szinte áthatolhatatlan – problémáját soroltuk fel, de talán ebből is látszik, hogy mind a szólásokat, közmondásokat, mind azok jelentését a hagyományos tanulási módszerrel nem lehet elsajátítani.
De akkor mi a megoldás?!
Tanulás és erőlködés nélkül akkor épülnek be a mindennapi tudásba a szólások, közmondások, ha a gyermek környezete azokat használja. Ilyenkor a nyelvi forma egyszerűen a gyermek szókincsének része lesz, jelentése pedig természetessé és egyértelművé válik azáltal, hogy a megfelelő helyzetben használjuk azokat. Nem kell külön magyarázat, tanulás, egyszerűen a mindennapi kifejezés és a hozzá tartozó helyzet által ezek megbízhatóan épülnek be a gyermek fogalmi rendszerébe.
Ezért, ha szülőként ismered a közmondásokat, akkor használd őket! És ne csak a felvételit megelőző hónapban, hanem ha még van rá lehetőséged, akkor folyamatosan, kisgyerekkortól. Ezzel két legyet üthetsz egycsapásra: a szólások, közmondások színesebbé teszik a közlést, és észrevétlenül még a felvételi egyik feladatára is felkészíted a gyermeked!
De hogyan tudsz segíteni, ha te sem ismered igazán a közmondásokat, vagy eddig nem használtátok, és kevés az idő?
Nagyon jó szolgálatot tesznek a szólásokat, közmondásokat tartalmazó tesztek, játékok, amiket nagy számban, ismételten is ki lehet tölteni. Ezeknek az az előnye a tanulással szemben, hogy nem a tudatos szintre, hanem a készségszintre hatnak, általában nem tudást, hanem kompetenciát fejlesztenek. Lényeg, hogy a gyerek minél többször találkozzon a nyelvi fordulattal, ki kelljen neki egészíteni, párosítani kelljen a jelentésével, vagy a megadott jelentéshez kelljen megkeresnie a megfelelő szólást, közmondást. Kicsit ez olyan, mintha használnátok a közmondásokat, csak felgyorsított, rendszerezett formába van szedve. Fontos az ismétlés, a megfelelő gyakoriság és a visszajelzés.
Ehhez találtok már telefonra is telepíthető appokat, de ezzel a céllal állítottuk össze az eTalOnline magyar nyelvi kompetencia-fejlesztő kurzusát is, ami a közmondások mellett egyéb nyelvi kompetenciákat is fejleszt.
A szerzőről
A magyar felvételi előkészítő tananyagának kidolgozója és oktatója Szentesi Kata tanár kolléganőnk, akinek több éves tapasztalata van a diákok felvételire való felkészítésében.
“Ha együtt tanuljuk a magyart, rájössz, hogy mindent tudsz már a felvételire, csak megfelelően kell az ismereteidet rendszerezni. De ha eddig valami homályos is volt, most velem az is biztosan kitisztul! Tudom, hogy milyen feladatok okoznak neked nehézséget, a videókban megtanítom ezeknek a gyors és zseniálisan egyszerű megoldását is. “