Az eTalonSchool közel tíz éve tart középiskolai felvételi előkészítőket 4., 6. és 8. osztályosoknak matekból és magyarból.
Rengeteg tapasztalatunk gyűlt össze az elmúlt években, de – a tavalyihoz hasonlóan – az idei év tapasztalatai is nagyon riasztóak voltak, ezeket szeretnénk veletek most megosztani.
Mind a heti rendszerességű felkészítő foglalkozások, mind a három, decemberben megírt próbafelvételi mérhető eredményei ugyanazokat a – sajnos negatív – tendenciákat igazolták. Az elemzés elsősorban a matematikai kompetenciákra vonatkozik, de néhol teszünk észrevételt a magyar nyelvi területre is.
A szeptemberben induló, alig fél éves felvételi előkészítő feladata az lenne, hogy az általános iskolai tananyagra alapozva azt mutassuk be, tanítsuk meg a diákoknak, hogy ezeket az ismereteiket hogyan tudják hatékonyan és sikeresen, az adott feladat problémamegoldásának szolgálatába állítani.
Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos a gyerekek nagy része olyan lemaradásokat halmozott fel, amit megfelelő motivációval, odafigyeléssel, szorgalommal, tanulással, és külső támogatással lehet csak pótolni. És ez a feladat nagyon sürgető, mert ezek a lemaradások csak tovább fognak halmozódni a megfelelő alapok hiányában!
De van megoldás!
Ezen hiányosságok pótlására az eTalOnLine csapata ajánlja ONLINE felvételi előkészítőit, amivel időben és megfelelő ütemben lehet megalapozni a felvételihez szükséges tudást.
A hatodikosoknál matematikából probléma a számegyenesen való mozgás, a negatív számokkal végzett műveletek eredményei esetlegesek. Ugyanígy komoly problémát jelent a közönséges és tizedes törtek értelmezése, ezek nagyságának megállapítása, a különböző törtek egymásba alakítása, a törtekkel való műveletvégzés, az eredmények ellenőrzése, ami mind a fogalmi kialakulatlanság következménye.
A mértékegységek átváltásakor is a hiba sokszor nem a váltószámok tévesztése miatt van, hanem amiatt, hogy hibásan alkalmazzák a hozzá tartozó műveletet, szorzás helyett osztanak, vagy fordítva, vagyis a mennyiségi fogalmaik is kialakalatlanok.
Néhol ezek a problámák még nyolcadik osztályban is jelentkeznek. Mindkét osztályfokon keveredik a kerület, terület, felszín, térfogat fogalma, a mögötte levő valóságot a tanulók nem érzékelik, az esetek nagy többségében legfeljebb képleteket szajkóznak, de azok konkrét feladaton való alkalmazását már nem tudják végrehajtani.
Igaz ez a törtrészekre bontást, százalék, vagy arányszímítást igénylő szöveges feladatokra is, ezek összefüggéseit sem látják át.
A klasszikus szöveges feladatok matematikai formába öntése (általában egyenlet felírásával), szintén komoly problémát jelent – hiányzik, kialakulatlan az “ismeretlen” fogalma.
Magyarból keverednek a szófajok és mondatrészek, a mássalhangzó-hasonulás törvényeinek fogalmai hiányosak, hibásak.
Komoly problémát tapasztalunk a törtműveleteknél, a tizedestörtek műveletinél, ha azok nulla átlépéssel járnak, az oszthatósági szabályoknál, a terület, felszín, térfogatszámításnál, nyolcadikosoknál – ezeken felül – a hatványozásnál, a százalékszámításnál, az egyenletrendezésnél.
Magyar esetén hatodikosoknál a szófajok felismerése, nyolcadikosoknál a mondatelemzés területén vannak komoly hiányosságok, lemaradások.
A szöveg nem megfelelő elolvasása, illetve értelmezése résztpontszám-vesztéshez, illetve az egész feladat félrertelmezéhez, hibás megoldásokhoz vezetnek, vagy épp neki sem tud a tanuló kezdeni a feladat megoldásának.
Ez igaz a magyar és a matek felvételi feladatokra is. Nem csak a magyar szövegértési feladat során szükséges az értő olvasás, a szöveg megfelelő értelmezése. A felvételi feladatok több, mint nyolcvan százalékánál több mondatos feladatleírás van, amiben fontos direkt, illetve indirekt információk vannak, ezek figyelmes elolvasása, pontos értelmezése nélkül nem megoldható a probléma – legyen szó akár magyarról, akár matekról.
A szövegértelmezési problémáknál már említettük azt, hogy fontos, hogy ne matematikai feladatként, hanem problémaként, rejtvényként tekintsenek a gyerekek a feladatokra (ez alól általában csak az algebra és a mértékegység átváltási feladatok kivételek). Fogalmazzák meg a feladatban megoldandó problémát, amihez a matematikai ismereteik alkalmazása nem a cél, hanem az eszköz. Egy-egy matek példa megoldáshoz sokszor több út is vezet, amit különböző matematikai eszközökkel érhet el.
Sajnos ezt a szemléletet az iskolai matematika tanítás nem támogatja, senki nem kíváncsi arra, hogy mi zajlik a gyerekek fejében, csak a végeredmény helyessége szerint minősítik a munkájukat. Ott a matematika tanítás alig követel holisztikus szemléleletet, egy-egy megtanult matematikai eszköz mechanikus használatát várja el. Ez a begyakorlás időszakában nem is rossz módszer, de utána elmarad az ismeret generalizálása, más problémákra való alkalmazásának átvitele.
Vannak olyan ismeretek, adatok, amiket memorizálni kell. Ezek gyorsítják a feladatmegoldást, és/vagy nehezen kiszámolhatók. Sokszor egy-egy ilyen adat azonnali felidézése segít a probléma megoldásának elindításában, illetve a gyors feladatmegoldásban.
Ez nem sok adat, nem jelent nagy megterhelést a megtanulásuk, de álmukból felébresztve is tudniuk kellene. Ezek a prímszámok 20-ig, a négyzetszámok 11 négyzetéig, a köbszámok 6 köbéig, gyakori nevezetes tizedes és közönséges tört azonosságok, néhány idővel összefüggő adat (pl: egy nap 1440 perc), a 3 egységnyi kocka élének, lapjának felszínének és térfogatának adatai. Ezeket be kell magolni, és gyorsan, megfelelő helyzetben elővenni, használni.
Tapasztalatunk szerint a diákok nem számolnak fejben, és alig tudnak becsülni. A becslést 3. osztályban tanítják nekik, amikor még nem is értik, hogy mire való ez, mikor úgyis utána kiszámoltatják a végeredményt. Ezek után soha többé nem kerül ez elő a matematika oktatás során.
Így a rész- vagy végeredményt nem ellenőrzik le, nem végeznek nagyságrendi becslést, nem néznek rá, hogy a megoldás eredménye a valóságban is megállná-e a helyét. Sem becslési, sem fejszámolási gyakorlatuk (ami mindenképp szükséges a becsléshez), nincs. Így születhetnek többek között az iszonyúan fals algebrai vagy mértékegység-átváltási eredmények. De erre a realitáselemzésre mindenhol szükség lehet. Részletes, írásban elvégzett ellenőrzésre nincsen idő, de arra igen, hogy a végeredményen a gyors becslést, realitásvizsgálatot elvégezzék.
A felvételi előkészítők tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fent leírt problémák sajnos nem egy kisebb részcsoportra, hanem általánosságban jellemzők, és azok alkotnak nagyon kis csoportot, akik nem küzdenek ezekkel a problémákkal.
Eddig is kevésnek véltük a fél éves felkészülést (még a jó képességű gyerekeknél is) a felvételire, de ennél a “postcovidos, post-digitálisoktatásos” tünetekkel terhelt korosztálynál, az erre való odafigyelés még fontosabb. Az olló nyílik, az odafigyelők elhúznak, a többiek hatalmas, később már pótolhatatlan hiányokat halmoznak fel.
Ezen hiányosságok pótlására is ajánlja az eTalOnLine csapata ONLINE felvételi előkészítőit, amivel időben és megfelelő ütemben készülhet fel gyermeked a felvételire, hogy bejusson álmai középiskolájába.
Az eTalOnline egyik alapítója Boronyák Enikő pszichológus, gyógypedagógus, tanulásmódszertani szakember. Az ismeretek átadásának tanulásmódszertani, didaktikai kidolgozását végzi.
“Tudod, hogy mi a tanulásmódszertan? Megtanulni tanulni. Én vagyok az a csapatban, aki úgy állította össze a tananyagot, hogy ha végig haladsz rajta, akkor minden a helyére kerülhet a fejedben. Mert tudom, hogy mit hogyan kell elmagyaráznunk neked annak érdekében, hogy a felvételi stresszhelyzetében is a legjobbat hozd ki magadból.”